Nem árt, ha az olvasó odafigyel a részletekre.
A fő sztori gyakorlatilag három nap története, de nagyon sok ugrás van vissza a főhősök gyerekkorába, korábbi felnőtt éveibe, de nem csak időben, térben is a világ számos pontján játszódik a cselekmény.
Több helyen volt szerencsém megfordulni, és vannak helyek, ahova csak a képzeletemben jutottam el. Úgy gondolom, a könyvből nem derül ki, hogy hol voltam, és hol nem jártam.
A beazonosítható helyszínek egyébként valós helyszínek, ezeknél különösen ügyeltem a részletekre.
A főhősök fiktívek, a képzeletemben születtek, kaptak személyiséget, de egy-egy háttérszereplő akár létezhetett is a való életben.
Erős karakterek vannak a regényben. Pontosabban vannak erős karakterek – is.
Írás közben mindig az ő fejükkel próbáltam gondolkodni, hogy az adott szituációban hogyan döntenének. Ezeket a döntéseket, melyek között vannak jók, és vannak kevésbé jók, sosem írtam át. Ez az ő döntésük volt.
Szinte önálló személyiséget kap a tudatalatti, a sors, az idő. Számtalan gondolat, érzés fogalmazódik meg a főszereplők fejében, melyeket igyekeztem a szavak segítségével megformálni.
Életem során sok mindent megéltem, jót, rosszat egyaránt – ezeket kár lenne tagadni, de ez nem egy erősen színezett önéletrajz, ez egy regény.
Ahogy a DÖNTÉSEK utolsó soraiból kiderül a cselekmény csak megszakadt a regény végén, de a történet még nem ért véget.
Sőt!
Írom a folytatást.