Hava István
Döntések
„Kaptam három mondatot,
hogy folytassam, ha tudom –
folytattam. Ez a könyv lett belőle.
És még mindig folytatom.”
Hava István
„Kaptam három mondatot,
hogy folytassam, ha tudom –
folytattam. Ez a könyv lett belőle.
És még mindig folytatom.”
Miért az írás?
Bő negyven éve, mióta dolgozom nagyon sok dologgal foglalkoztam.
Voltam katonatiszt, dolgoztam itthon mérnökként mérnöki diplomával, és Ausztriában segédmunkásként tizenötszörös mérnöki fizetésért.
Létrehoztam egy rézmetszet nyomtató műhelyt, vezettem autószervizt, de ezerfős létszámú céget is.
Csináltam pár saját tulajdonú kft-t, és legutóbb egy családi sörfőzdét, mellyel jelentős nemzetközi sikereket értünk el, összesen 11 érem – amerikai és írországi versenyeken, valamint 2018-ban megnyertük a Dublini Nagydíjat. Ez utóbbi eredmény miatt többször meghívtak minket belgiumi, németországi bemutatókra, fesztiválokra. Több hazai tv stáb forgatott nálunk, rólunk.
Úgy gondolom, az élet annál sokkal érdekesebb, hogy amíg aktívak lehetünk, mindig ugyanazt a dolgot csináljuk. Időnként muszáj változtatni, kisebbet, nagyobbat, ahogy hozza az élet.
Bő két éve, ahogy a könyv mottójában is írtam, kaptam három mondatot, hogy folytassam.
Folytattam.
Szabadon, minden kötöttség nélkül. Ahogy mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy.
Megtetszett az írás.
Nem kicsit – nagyon.
Jön. Pont akkor, amikor kell.
Az is lehet, hogy nem jön, pedig vágysz rá, szeretnéd, akarnád. Ha ennek ellenére sem jön, el kell engedni, erőltetni semmiképp nem célszerű.
Kell egy szikra, akárcsak a tűzhöz, nekem ez, az a bizonyos három mondat volt.
Nem sok, de pont elég, az induláshoz mindenképp.
Aztán meg jönnek a szavak, mondatok, ötletek… Megállíthatatlanul.
Csak írod őket, szorgosan, és mire rádöbbensz sok-sok teleírt oldal szülője te tettél.
Neked tetszik? Ha igen, akkor örülsz, létrehoztál, alkottál valamit, és ez jó érzés.
Ez még nem könyv, csak a megfogalmazott gondolataid jegyzete.
Jön a kérdés: vajon másnak tetszik-e?
A választ csak mások adhatják meg.
Mások, akik nem a te fejeddel gondolkodnak, nem a te szemeddel látják a világot.
Talán tartasz is tőle, hogy nem fog tetszeni a te műved, de egyben izgat is, hogy mi van, ha mégis?
Megosztod az alkotásod. Barátokkal, ismerősökkel, egyre többel, akik visszajelzése alapvetően pozitív, bátorító. Arra bíztatnak, folytasd, és te hallgatsz rájuk, mert elhiszed nekik, és mert közben még jobban megszeretted az írást.
Fontos a cím, a könyvborító, a legelső benyomás a könyvről.
Miért DÖNTÉSEK?
Az egész életünk folyamatos döntések sorozata, melyeknek következménye alapvetően befolyásolja életünket, a kezdetektől a legvégéig. Ez olyan, mint amikor egy körforgalomhoz érünk.
Amelyik kijáratot választjuk, arra fordul a sorsunk. Egészen a következő körforgalomig.
A legelső cím a főhős neve, Patrik volt, de egyszer csak beugrott, hogy ez igazából a DÖNTÉSEK.
Az apró részleteknek általában nagy jelentőségük van, vagy lehet, a DÖNTÉSEK esetében biztos.
Egy illat, egy mozdulat, egy szín, egy hang egy aprócska részlet, ezek mind-mind fontos szerepet játszhatnak, az életben is, és természetesen ezeknek a DÖNTÉSEKBEN is nagy jelentőségük van.
A mindennapok rohanásában könnyen átsiklunk felettük, pedig ezek nagyon is fontos dolgok, érdemes lenne rájuk kicsivel több figyelmet fordítani…
A könyvben bizonyos helyszínek valódiak, lehet az egy étterem, vagy egy repülőgép utastere, vagy akár egy tengerpart nincs jelentősége, hogy ez épp egy Japán vasútállomás, egy riói bár vagy épp Nazaré.
A helyszínek leírásakor arra törekedtem, hogy az olvasó a sorokat olvasva azt érezze, mintha ott lenne. Szinte lássa szökőkút oroszlánjait Büsszelben, legyen éhes az éttermi vagy a repülőgép menüitől, borzongjon meg a természet vad és fékezhetetlen őserejét megtestesítő gigantikus nazaréi hullámok láttán.
Az események a világ számtalan pontján játszódnak, néha időben és térben kicsit, vagy talán nem is kicsit elhatárolva egymástól, de mégis mindig kapcsolatban vannak a főhősökkel.
Robbantással, halállal, megható mikrotörténetekkel, melyekről néha kiderül nem is mikro, mert óriási jelentőségű a történet megértéséhez olyan fűszer, mely megadja a fő jellegét a sztotinak, mint a sör adja a sörben párolt csülöknek is. De sok ízt fel tudnék sorolni, mely érzelmekkel, érzésekkel átitatva szörföztet minket végig országokon és évzizedeken oda és vissza. Olvassa el, aki még nem tette. Várom a folytatást.
Vannak írók, akik csak úgy lesznek, egyszer csak elkezdenek írni és íróvá válnak. Nem kell hozzá előképzettség, nem kell hozzá semmi más, csak hallgatni arra a belső hangra, ami elindítja ezt a folyamatot. Talán Hava István esetében is így volt ez. A könyv nagyon alapos munka, érezhető a helyszínek tökéletes leírásában a hatalmas kutatómunka, amivel a mű készült. Rendkívül élvezetes, ajánlom mindenkinek.
Tele izgalmakkal, fordulatokkal, érzelmekkel és persze döntésekkel. Várom a folytatást!
Első könyvnek igen klassz, vàrom a folytatást! Ugyanakkor nekem kicsit sokfelé ágazó volt, hirtelen ugrásokkal. Könnyed regénynek gondoltam, ahhoz viszont sok odafigyelést igényel, (bár ez lehet hogy csak nekem okozott egy kis problémát, a kis szétszórtnak...). A főhős beszédstílusa, szóhasználata, szófordulatai a tiédek is, ezért kicsit téged látlak Patrikban, így személyesebb a regény. Köszönöm, hogy olvashattam.😀
Élmény volt olvasni, nem lehet letenni! Szinte filmszerűen pergett a fejemben a történet, várom a következő részt! Ugye lesz?
Az az olvasód vagyok, aki nem olvas ilyen történeteket. 😀 A kíváncsiság nagy úr, így elolvastam. 😀 Jó döntés volt. 😀
Ez a regény szereplőivel, különleges helyszíneivel, a főhős által megélt kalandok hangulatával és izgalmával varázsolt el engem. Patrik sikeres és elismert fotós, a világot járva veszélyes szituációkba, szenvedélyes szerelmi kapcsolatokba bonyolódik, bár lélekben örökre hűséges első, nagy szerelméhez, akihez milliónyi emlék fűzi. Nyelvileg gazdag, a tájleírások érzékletesek, varázslatos tengerpartok, bájos kisvárosok, az afrikai szavanna csodálatos helyszínei elevenednek meg az olvasó előtt, és annyira részletgazdagok ezek a leírások, hogy olvasóként könnyedén oda tudja magát képzelni az ember. Fesztelen, gördülékeny stílusban váltakoznak a jelen és a múlt eseményei, mely során megismerjük a szereplők sokszor tragikus életét, melyből kitörve alakítják életüket, és a sors szeszélyeinek kitéve hozzák meg döntéseiket ….
Fordulatos, pörgős cselekmény. Látszik az alapos háttérinfózás, utánajárás az apró részleteknek is. Olyan írás, amit elvárhatunk egy igazi polihisztortól.
Elolvastam a könyved egy esős korfui napon. Nekem nagyon tetszett, magával ragadott. Remélem a folytatását is hamarosan olvashatom.
A könyv kivégezve. Az Út maga az Élet - ez a tömör összefoglalóm. Végig hallottam a hangod olvasás közben.
Elolvastam! A tagolas nélküli szövegfolyam merész fogás, de bejön! Egyszerűen letehetetlen! No, nem csak emiatt! A vége sem semmi... A "havás" szófordulatok pl "Nem kicsit, nagyon" ismétlődése válhatna pl a védjegyeddé. Ki kelle gyűjteni... van egy pár... Na és a csajok, ehhez lenne pár kérdésem... Fantasztikus élmény volt a könyv! Köszönöm!
Végeztem a könyvvel. Igen fordulatos. Mikor lesz a következő? Azért akarom még egyszer elolvasni, mert olyan mint egy film, az elején még nem tudod mi és ki az illető... A vége az nagyon vitt. Nem is tudtam letenni, úgyhogy gyorsan add ki a következőt.
Elkezdtem, kiolvastam. Nem hosszú. Hipp-hopp elolvastam szombaton. Jól írsz, érdekes, jól mesélődő sztori. Szerettem a képvágásokat. Színes. A Dallos könyv kedvencem volt, jó volt találni Munkácsy ráuralásokat.
Nagyon izgalmas könyv, mindenképpen érdemes volt megvenni